Repülő drákőnek is nevezik a szalakótaalakúak rendjébe tartozó jégmadarat. Folyók, tavak környékén találkozhatunk vele, mivel tápláléka legfőképpen apró halak, halivadékok. “Fészkét” nem fára nem bokorba és nem is a földre, hanem a földbe építi. Partfalakba kb. 1 m hosszú járatot váj, amelynek végén alakítja ki költőüregét.
(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta és fotózta: Adorján Péter)
A harkályoknak 9 faja él hazánkban. Az erdei ökoszisztémában szó szerint kulcs szerepet töltenek be, ugyanis “kulcsfajoknak” nevezik őket, különös tekintettel a fekete harkályra, amely Európa legnagyobb harkályfaja. Élete folyamán több odút is készít, amelyek sok más fajnak adnak búvóhelyet, és lehetőséget a szaporodásra, utódnevelésre. Gondoljunk csak pl. a macskabagolyra a különböző erdei denevérekre és sok más egyéb odúlakó madárra. A harkályok egyedszámának csökkenésének következtében az említett “albérlők” egyedszáma is csökken, ami erdeink egészségi állapotára is hatással van.
(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Adorján Péter)
Legutóbbi hozzászólások