Tudod, hogy Jeanne d’Arc, aki a  százéves háborúban vezette győzelemre a franciákat,  a francia király miatt végezte máglyahalállal?

A százéves háború kezdete

A százéves háború 1337-1453- ig tartott (azaz 116 évig). A háborút az angolok robbantották ki a XI. században, mert ebben az időben Angliát meghódították a normannok(vikingek). Amikor a francia király meghalt utód nélkül, az angol király úgy gondolta, hogy őt illeti a francia királyi cím is, mert voltak ott birtokaik (pl. Normandia). Ez volt Európa leghosszabb háborújának kezdete a középkorban.

Harcmódok

Az Angolok sokáig győzelemre álltak.  Miután győztek hajóikkal tengeren a franciák ellen, partra szálltak Franciaországban. A harcban nagy szerepet kaptak a lövészek, akik íjaikkal próbálták kiirtani az ellenséget.A franciák számszeríjjal, más néven nyílpuskával,nagyon erős, de nehezen kezelhető íjakkal harcoltak,míg az Angolok embermagasságú fegyverükkel,a hosszú íjjal küzdöttek.Az Angolok 6-8 nyílvesszőt is kilőttek egymás után, amíg a Franciák egyet.Egyértelmű hát,hogy a hosszú íjjal könnyebb,gyorsabb,praktikusabb volt elindulni a csatába, mivel a franciák 1500 katonát veszítettek,az Angolok pedig négyet. Miután az Angolok legyőzték a franciákat, ellepték Franciaországot. Fosztogattak, raboltak. A Franciák egy idő után megunták,és fegyvert ragadtak az Angolok ellen.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

November 15-e Amerikában az újrahasznosítási nap. Ennek örömére ma rengeteg újrahasznosítási ötletet hoztam. A képen látható raklap kanapé a sajátunk. A képre kattintva majd a linken az egérrel lefelé görgetve

találtok minden témában újrahasznosításokat. Jó nézelődést!

( írta és fotózta Gyergyai Krisztina)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

A színes pontok mögött darvak vannak, a számolást megkönnyítendő okból. Összesen 425 db madarat láttam október 31-én. Kb. 10 éve rendszeresen látni október, november hónapokban a madarakat az Uzsai és Várvölgyi hegyek felett. Érdekes, hogy ezen a részen a klasszikus “V” alakzat eddigi megfigyeléseim szerint megbomlik és percekig látszólag nagy káosz alakul ki, majd ismét rendezik soraikat és elhúznak Zalaszántó irányába.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

1955. október 28-án született Bill Gates, amerikai üzletember, a Microsoft alapító tulajdonosa, a világ leggazdagabb embere.

Érdekesség:

Bill háza egy 4600 m2 területű telken található, jelenlegi értéke egészen pontosan 53.392.200 Dollár. A házba érkező látogatók belépéskor egy mikrochipet kapnak, amire ráírhatják személyes „igényeiket” – ezek után a ház bármelyik helyiségébe érve, az elektronika a látogató személyiségéhez igazítja a hőmérsékletet, a zenét vagy akár a falon függő elektronikus festmények megjelenítőit.

Sikerének kezdete:

Szülei sikeres üzletemberek voltak, így magán iskolákba járt. 14 évesen nyári munkával autó számláló dobozokat helyezett ki utcákra, amelyek papírokat lyukasztottak, így számlálták az elhaladó autókat.  Mivel ezen rengeteg lyukas papír kiértékelése sok munkával járt, megalapította első cégét, ahová felvette iskola társait is. Később az IBM-nek eladott operációs rendszer után gyarapodott vagyona, mivel a licenc a Microsoft nevén maradt, így minden eladott DOS rendszerű gép után részesedést kapott.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Tudtad, hogy a mókus neve régen móka volt? Később tették hozzá az -us végződést, mintegy kedveskedésképpen. Tehát a mókus a móka kedveskedő alakja. A móka szó pedig az állat makogásának hangutánzó formájából alakult ki. Így a mókuska már egy kétszeresen becézett szó.

A mókus emlős állat, gyümölcsöket, rovarokat, gombákat fogyaszt. Ősszel gyűjti a magvakat, amiket télire elraktároz. Télen pihen, de a közhiedelemmel ellentétben nem alszik téli álmot. Ügyesen ugrál fáról-fára, karmaival jól meg tud kapaszkodni a fák törzsében is, farkával pedig irányítja magát.

(írta Gyergyai Krisztina, fotó Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

64 évvel ezelőtt 1949. október 20-án jelent meg a Nők Lapja hetilap első száma. A nőket hagyományosan érdeklő témákat dolgozza fel. Közel 300 ezer példányban fogy hetente, s ezzel a klasszikus női hetilapok között az első.

Főszerkesztők

• 1949–1959: Kovács Judit
• 1959–1986: Németi Irén
• 1987–1998: Révai Valéria
• 1998–2011: Molnár Gabriella
• 2011– : Vékási Andrea

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Mindannyian láttunk már az utcán alvó, kéregető embereket. A legtöbben kikerüljük őket,  mert undorodunk tőlük, a sorsuktól, és a gondolattól, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe. Mindegyik hajléktalan embernek megrázó a sorsa. Lehet, hogy önhibájából került az utcára, lehet, hogy nem.

Az “Alkonyattól pirkadatig” (Hajléktalan Művészek Antológiája) könyv bizonyítja, hogy köztük is vannak értékes emberek, és érdemes felkarolni őket, hogy újra megtalálják a helyüket köztünk. Illési Béla Imre: Sorstalanság című versével szeretnék kedvet csinálni Önöknek ahhoz, hogy elolvassák ezt a könyvet, és megcsodálják a benne lévő műalkotásokat.

Nem hűti már a markodat

kilincsed fémes hűvöse.

Esőben ázó arcodat

rendőr fürkészi. Bűnös-e?!

Egy év telik és ott a billog

a homlokon: ‘koszos, csöves’.

A másik évadon tünődhetsz:

Élni, halni érdemes?

Nem kellesz itt. Se ott, sehol sem.

Felesleg vagy, csak egy kolonc.

Ha lopsz vagy éhezel vitézül,

temető áhít vagy tolonc.

A kopjafádon varjú károg

barázdát szánt az új eke.

Kenyér a gyilkos asztalára

s te lészel húsa, élete.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta Juhász Pál)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

A könyv olvasása közben, azon gondolkodtam, mennyire másképpen ítélünk meg egy embert első látásra. Leül mellénk a buszon. Ránézünk, és kialakul bennünk egy vélemény, egy benyomás. Az arcáról, a ruházatáról, a mozdulatairól, az illatáról, és még sorolhatnám. Sosem tudjuk meg, hogy amit elképzeltünk róla igaz-e, mert a következő megállónál leszáll, és sosem látjuk többé. Viszont tovább él bennünk a kíváncsiság mindaddig, amíg egy újabb ember le nem ül mellénk, és a játék kezdődik elölről.Azoknak az embereknek javaslom ennek a könyvnek az elolvasását, akik szeretnék megismerni önmagukat, miközben jól szórakoznak a nagyszerűen megírt történeteken. Számomra felejthetetlen perceket szerzet a szerző. Köszönöm neki!

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta: Juhász Pál)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Vadászok kedvelt zsákmánya,  rajtunk kívül azonban mások menüjében is szerepel a „fácánpecsenye”.  Akik még szeretik a fácánt:  a róka, sakál, menyétféle ragadozóink (borz, görény, nyest, nyuszt, menyét), ragadozó madaraink (héja, egerészölyv), varjú félék.

A fácán a legismertebb vadmadarunk . Szabadban , vadaskertekben és éttermek étlapján is találkozhatunk vele. Eredeti hazája a Kaukázus és attól keletre eső területek. Európába a középkorban telepítették be és azóta a számára kedvező élőhelyeken meghonosodott.  Nőstényét tyúknak, hímnemű egyedét kakasnak, fiókáit pedig csibének nevezzük.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Vörös róka

Raff György a következő történetet írja le könyvében, amelyben a róka mesél magáról: “ha engem a balhák felettébb kínoznak, s azoktul egyszerre akarok megszabadulni, egy csomó mohot, vagy valami olyast veszek a számba, aztán seggel a vízbe megyek, de igen lassan, s mindig beljebb-beljebb, hogy a balháknak ideje legyen lassan a nyakamra mászni, s a nyakamról fejemre innen az orromra, s végre orromrul a csomó mohra vagy szénára. Ha már mind a szénán vannak, hirtelen elbukom, s azt elbocsátom, s imé eképp egyszerre megszabadulok ezen utálatos hóhéroktul.” Hát ezt teszi a róka Georg Raff szerint gyerekeknek íródott “Természethistóriá”-jában , amelyet 1837-ben adtak ki. A fenti gondolatmenet valóság tartalma csak annyi,  hogy a rókák valóban hihetetlen mértékben el tudnak bolhásodni. Ilyenkor egyszerűen június- július havában elhagyják kotorékukat ezzel próbálva enyhíteni nyomorúságos helyzetükön.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet: