Főszerkesztő: Gyergyai Krisztina, Kreatív Anyabanya
Irodalmi szerkesztő: Juhász Pál, okleveles kiváló költő, író
Természet értékei szerkesztő: Adorján Péter, természetfotós
Az oldal szerkesztősége
Vizes élőhelyek világnapja
Február 2. – A vizes élőhelyek világnapja Az iráni Ramsar városában 1971. február 2-án fogadták el az ún. ramsari egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért.Jelenleg a 168 tagállam több mint 2100 vizes élőhelye szerepel ezen a listán.Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, azóta huszonnyolc különösen védett területet jelöltek ki hazánkban. A megállapodás hivatalos neve “Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről”.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta: Adorján Péter)
Természet: kányabangita
Kányabangita hósipkás termése. Nyirkos humuszban gazdag talajokon fordul elő leggyakrabban. 2-3 m magasra növő cserjénk, “őse” a közismert labdarózsának. Piros termése egyesek szerint mérgező, de mások szerint állítólag nyugtató és enyhe görcsoldó hatású, így pl. menstruációs görcsökre is használták a népi gyógyászatban.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, fotó: Adorján Péter)
Természet- mocsári teknős
Mocsári teknős az év (2014) hüllője. A teknősök között a legészakabbra előforduló faj. Hazánkban elsősorban síklápokon , álló vagy lassú folyású vizekben találkozhatunk vele. Egyetlen őshonos teknősfajunk, VÉDETT! Ragadozó életmódot folytat, de szívesen megeszi az elhullott állatok tetemét is.
(írta és fotózta Adorján Péter, bejegyezte Gyergyai Krisztina)
Természet: nagy fakopáncs
Nagy fakopáncs. Lombos erdeink még gyakorinak mondható harkálya. Nem csak rovarokkal táplálkozik, hanem alkalmanként más odúban fészkelő madarak fészkét is kifosztja. Hazánkban védett, eszmei értéke 25 000 Ft.
(Bejegyezte Gyergyai Krisztina, fotó Adorján Péter)
Süni
“Szúrós” tekintet. De nem csak a nézése, hanem kültakarója is szúrós! Születéskor a kölykök tüskéje még puha , így a szülőcsatornán gond nélkül átjutnak nem tesznek kárt anyjukban. A TERMÉSZET mindenre gondol!
( írta és fotózta Adorján Péter, bejegyezte Gyergyai Krisztina)
Jeanne d'Arc
Tudod, hogy Jeanne d’Arc, aki a százéves háborúban vezette győzelemre a franciákat, a francia király miatt végezte máglyahalállal?
A százéves háború kezdete
A százéves háború 1337-1453- ig tartott (azaz 116 évig). A háborút az angolok robbantották ki a XI. században, mert ebben az időben Angliát meghódították a normannok(vikingek). Amikor a francia király meghalt utód nélkül, az angol király úgy gondolta, hogy őt illeti a francia királyi cím is, mert voltak ott birtokaik (pl. Normandia). Ez volt Európa leghosszabb háborújának kezdete a középkorban.
Harcmódok
Az Angolok sokáig győzelemre álltak. Miután győztek hajóikkal tengeren a franciák ellen, partra szálltak Franciaországban. A harcban nagy szerepet kaptak a lövészek, akik íjaikkal próbálták kiirtani az ellenséget.A franciák számszeríjjal, más néven nyílpuskával,nagyon erős, de nehezen kezelhető íjakkal harcoltak,míg az Angolok embermagasságú fegyverükkel,a hosszú íjjal küzdöttek.Az Angolok 6-8 nyílvesszőt is kilőttek egymás után, amíg a Franciák egyet.Egyértelmű hát,hogy a hosszú íjjal könnyebb,gyorsabb,praktikusabb volt elindulni a csatába, mivel a franciák 1500 katonát veszítettek,az Angolok pedig négyet. Miután az Angolok legyőzték a franciákat, ellepték Franciaországot. Fosztogattak, raboltak. A Franciák egy idő után megunták,és fegyvert ragadtak az Angolok ellen.
Jeanne d’ Arc
A franciák élére végül egy írástudatlan parasztlány állt, aki bátorító beszédeivel harcra buzdította a francia sereget. Azt mondta, égi hangok jelölték ki arra, hogy vezesse népét. Az Angolok rettegtek tőle, boszorkánysággal vádolták. Máglyahalálra ítélték. A francia király rövid gondolkodás után átadta az angoloknak a lányt, mivel úgy gondolta, hogy Jeanne előbb-utóbb majd a trónját akarja, mert hogy ő vezette győzelemre a franciákat. Miután az Angolok elfogták, máglyán elégették, de ez sem akadályozhatta meg a franciák győzelmét az angolok felett.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írták: Gresicki Zsófia, Csider Sári, Selmeczi-Kovács Lili 6. osztályos tanulók)
Darvak
A színes pontok mögött darvak vannak, a számolást megkönnyítendő okból. Összesen 425 db madarat láttam október 31-én. Kb. 10 éve rendszeresen látni október, november hónapokban a madarakat az Uzsai és Várvölgyi hegyek felett. Érdekes, hogy ezen a részen a klasszikus “V” alakzat eddigi megfigyeléseim szerint megbomlik és percekig látszólag nagy káosz alakul ki, majd ismét rendezik soraikat és elhúznak Zalaszántó irányába.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)
Természet- mókus
Tudtad, hogy a mókus neve régen móka volt? Később tették hozzá az -us végződést, mintegy kedveskedésképpen. Tehát a mókus a móka kedveskedő alakja. A móka szó pedig az állat makogásának hangutánzó formájából alakult ki. Így a mókuska már egy kétszeresen becézett szó.
A mókus emlős állat, gyümölcsöket, rovarokat, gombákat fogyaszt. Ősszel gyűjti a magvakat, amiket télire elraktároz. Télen pihen, de a közhiedelemmel ellentétben nem alszik téli álmot. Ügyesen ugrál fáról-fára, karmaival jól meg tud kapaszkodni a fák törzsében is, farkával pedig irányítja magát.
(írta Gyergyai Krisztina, fotó Adorján Péter)
Szegény fácán, akit mindenki meg akar enni
Vadászok kedvelt zsákmánya, rajtunk kívül azonban mások menüjében is szerepel a „fácánpecsenye”. Akik még szeretik a fácánt: a róka, sakál, menyétféle ragadozóink (borz, görény, nyest, nyuszt, menyét), ragadozó madaraink (héja, egerészölyv), varjú félék.
A fácán a legismertebb vadmadarunk . Szabadban , vadaskertekben és éttermek étlapján is találkozhatunk vele. Eredeti hazája a Kaukázus és attól keletre eső területek. Európába a középkorban telepítették be és azóta a számára kedvező élőhelyeken meghonosodott. Nőstényét tyúknak, hímnemű egyedét kakasnak, fiókáit pedig csibének nevezzük.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)
Legutóbbi hozzászólások