64 évvel ezelőtt 1949. október 20-án jelent meg a Nők Lapja hetilap első száma. A nőket hagyományosan érdeklő témákat dolgozza fel. Közel 300 ezer példányban fogy hetente, s ezzel a klasszikus női hetilapok között az első.
Mindannyian láttunk már az utcán alvó, kéregető embereket. A legtöbben kikerüljük őket, mert undorodunk tőlük, a sorsuktól, és a gondolattól, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe. Mindegyik hajléktalan embernek megrázó a sorsa. Lehet, hogy önhibájából került az utcára, lehet, hogy nem.
Az “Alkonyattól pirkadatig” (Hajléktalan Művészek Antológiája) könyv bizonyítja, hogy köztük is vannak értékes emberek, és érdemes felkarolni őket, hogy újra megtalálják a helyüket köztünk. Illési Béla Imre: Sorstalanság című versével szeretnék kedvet csinálni Önöknek ahhoz, hogy elolvassák ezt a könyvet, és megcsodálják a benne lévő műalkotásokat.
Nem hűti már a markodat
kilincsed fémes hűvöse.
Esőben ázó arcodat
rendőr fürkészi. Bűnös-e?!
Egy év telik és ott a billog
a homlokon: ‘koszos, csöves’.
A másik évadon tünődhetsz:
Élni, halni érdemes?
Nem kellesz itt. Se ott, sehol sem.
Felesleg vagy, csak egy kolonc.
Ha lopsz vagy éhezel vitézül,
temető áhít vagy tolonc.
A kopjafádon varjú károg
barázdát szánt az új eke.
Kenyér a gyilkos asztalára
s te lészel húsa, élete.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta Juhász Pál)
A könyv olvasása közben, azon gondolkodtam, mennyire másképpen ítélünk meg egy embert első látásra. Leül mellénk a buszon. Ránézünk, és kialakul bennünk egy vélemény, egy benyomás. Az arcáról, a ruházatáról, a mozdulatairól, az illatáról, és még sorolhatnám. Sosem tudjuk meg, hogy amit elképzeltünk róla igaz-e, mert a következő megállónál leszáll, és sosem látjuk többé. Viszont tovább él bennünk a kíváncsiság mindaddig, amíg egy újabb ember le nem ül mellénk, és a játék kezdődik elölről.Azoknak az embereknek javaslom ennek a könyvnek az elolvasását, akik szeretnék megismerni önmagukat, miközben jól szórakoznak a nagyszerűen megírt történeteken. Számomra felejthetetlen perceket szerzet a szerző. Köszönöm neki!
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta: Juhász Pál)
Vadászok kedvelt zsákmánya, rajtunk kívül azonban mások menüjében is szerepel a „fácánpecsenye”. Akik még szeretik a fácánt: a róka, sakál, menyétféle ragadozóink (borz, görény, nyest, nyuszt, menyét), ragadozó madaraink (héja, egerészölyv), varjú félék.
A fácán a legismertebb vadmadarunk . Szabadban , vadaskertekben és éttermek étlapján is találkozhatunk vele. Eredeti hazája a Kaukázus és attól keletre eső területek. Európába a középkorban telepítették be és azóta a számára kedvező élőhelyeken meghonosodott. Nőstényét tyúknak, hímnemű egyedét kakasnak, fiókáit pedig csibének nevezzük.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)
Vörös róka
Raff György a következő történetet írja le könyvében, amelyben a róka mesél magáról: “ha engem a balhák felettébb kínoznak, s azoktul egyszerre akarok megszabadulni, egy csomó mohot, vagy valami olyast veszek a számba, aztán seggel a vízbe megyek, de igen lassan, s mindig beljebb-beljebb, hogy a balháknak ideje legyen lassan a nyakamra mászni, s a nyakamról fejemre innen az orromra, s végre orromrul a csomó mohra vagy szénára. Ha már mind a szénán vannak, hirtelen elbukom, s azt elbocsátom, s imé eképp egyszerre megszabadulok ezen utálatos hóhéroktul.” Hát ezt teszi a róka Georg Raff szerint gyerekeknek íródott “Természethistóriá”-jában , amelyet 1837-ben adtak ki. A fenti gondolatmenet valóság tartalma csak annyi, hogy a rókák valóban hihetetlen mértékben el tudnak bolhásodni. Ilyenkor egyszerűen június- július havában elhagyják kotorékukat ezzel próbálva enyhíteni nyomorúságos helyzetükön.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)
Megfogtam egy szúnyogot, nagyobb volt egy lónál,
Kisütöttem a zsírját, több volt egy akónál.
Te tudod mi az akó, a rőf, az icce és a köböl?
Középkori mérőeszközök
A középkorban, amikor még nem voltak mérőeszközök, az emberek hétköznapi tárgyakkal, és a kéznél lévő testrészeikkel mértek mindent. Persze ezek a mértékegységek nem mindenkinél voltak egyformák, így gyakran teljesen más méret jött ki, ha különböző emberek mértek le valamit. Lássuk, milyen mértékegységeket használtak:
( bejegyezte: Gyergyai Krisztina)
A nyári ludak családi élete példa lehetne sokunknak! Szeretet, hűség, önfeláldozás. A szülők együtt vezetik fiókáikat 2 hónapon át. Gyakran előfordul, hogy más ludak fiókáit is örökbe fogadják, ezért láthatunk akár 30 fiókás párokat is!
Vonuláskor nagy csapatokban járnak, és jellegzetes ‘V’ alakban repülnek. Röptükben könnyen felismerhetőek jellegzetes hangjukról, amely megegyezik a háziasított forma gágogásával.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, fotó: Adorján Péter)
Az ekcéma régi magyar neve izzag. Az ekcéma különböző fajtái a Föld népességének 10%-át, vagyis 700 millió embert érintenek!
Ekcéma tünetei a saját gyerekemen
Mi az ekcéma?
Az ekcéma, izzag vagy atópiás dermatitis a bőr krónikus gyulladása, amely az immunműködés egyensúlyának zavara miatt alakul ki, egyfajta allergiás reakció. Külső és belső okok egyaránt kiválthatják.
Ekcéma okai:
Külső okai lehetnek porallergia, mosószer allergia, vagy valamilyen dörzsölő hatás is.
Belső okai lehetnek étel allergia, gyógyszer allergia, vagy fokozott stressz hatás.
Ekcéma kezelése:
Mielőtt kezelni kezded az ekcémát, érdemes megfigyelni, vajon mi válthatja ki, mert a kiváltó ok megszüntetésével akár el is múlhat a bőrgyulladás. Kerüld az allergén ételeket (pl. liszt, tojás), és a vegyszereket (pl. öblítő), valamint a stresszt (legalábbis próbáld meg)…
Ne fürödj kádban, inkább tusolj, és használd a Bioszappant, amitől megszűnnek a tüneteid! ( www.Bioszappan.hu)
Ekcéma elleni szappan az MTV1-en
Bővebb információt az ekcémáról és a Bioszappanról 2013.október 7-i Család barát magazinban kapsz az MTV1-es csatornán.
Linkek: http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/10/07/12/Csalad_barat_2013_oktober_7_.aspx
Gyergyai Krisztina
Tudtad, hogy a parádi gyógyvíz a másnaposságot is gyógyítja?
Nagyon kevesen tudják, hogy a Parádsasváron feltörő gyógyvizet a legelő állatok fedezték fel. A forráshoz jártak inni az itatók helyett, így vették észre a pásztorok a forrást. A parádi kénes gyógyvizet Parád Csevice I. forrásából több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére. A Parádi gyógyvíz elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást. Saját tapasztalatból tudom, másnaposságra is kitűnő „gyógyszer”. A köztudatba a parádi víz „Parádi büdös víz” néven vonult be, és még ma sem egyértelmű mindenki számára, hogy két különböző típusú víz kerül forgalomba Parádi néven, a PARÁDI KÉNES gyógyvíz és a PARÁDI ásványvíz. A parádi ásványvíz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, természetes szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvíz.
(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Juhász Pál)
” Olyan mint aki bolondgombát evett” mondjuk gyakran. Tudod honnan ered ez a mondás?
A képen keresd a kakukktojást. Párducgalóca “próbál” elvegyülni a tömegben . Egyes vidékeken bagolygomba néven is emlegetik. Kalapja szürkés- vagy halványbarna, kiálló pikkelyekkel tarkított – ezeket az eső akár le is moshatja. Erősen mérgező gomba, többnyire idegrendszeri tüneteket okoz. Régen aki ilyen gombát evett arra mondták, hogy ” olyan mint aki bolondgombát evett”. Ha véletlenül megeszed, idegméreg tartalma izgalmi állapotot, hallucinációt, őrjöngést okozhat, és akár bele is halhatsz.
( bejegyezte: Gyergyai Krisztina, fotó: Adorján Péter)
Legutóbbi hozzászólások