Műveltség.hu

Aradi vértanúk

Műveltség

2013. Oct. 04.

Hozzászólások (0)

Tudtad?

  • Az aradi kivégzések sorrendjét és módszerét személyre szabottan tervezték meg.
  • Damjanich Jánost és Gróf Vécsey Károlyt találták legbűnösebbeknek, így nekik végig kellett nézniük társaik kivégzését is a sajátjuk előtt…
  • Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér kivégezhette volna.
  • A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.

    A 13 aradi vértanú

    A 13 aradi vértanú

Kik az aradi vértanúk? Azokat a magyar honvédtiszteket nevezzük aradi vértanúknak, akiket az 1848-49-es  szabadságharc bukása után az  Aradon végeztek ki.  Bár összesen 16 tisztet végeztek ki, de aradi vértanúknak az 1949. október 6-án kivégzett 13 tisztet nevezzük.  Szintén október 6-án végezték ki  az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is Pesten.

Lőpor és golyó általi halállal halt :

  • 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
  • 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
  • 3. Kiss Ernő, tábornok,
  • 4. Schweidel József, tábornok,

Kötél általi halállal halt :

  • 5. Lovag Pöltenberg Ernő, tábornok,
  • 6. Török Ignác, tábornok,
  • 7. Láhner György, tábornok,
  • 8. Knezich Károly, tábornok,
  • 9. Nagysándor József, tábornok,
  • 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
  • 11. Aulich Lajos, tábornok,
  • 12. Damjanich János, tábornok,
  • 13 Gróf Vécsey Károly, tábornok.

Az aradi vértanúk kivégzése: Damjanich-ot tartották a legbűnösebbnek, ezért neki szánták az utolsó helyet, de Haynau személyes bosszúja miatt Gróf Vécseyt végezték ki utoljára.  A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki, és mivel a kivégzettek ruháit a hóhér elvihette, ezért meztelenre vetkőztetve tették ki a bitófa mellé a testeket.

Október 6. emléknap: Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. A mai napig október 6-án megemlékezünk az aradi vértanúkról.

 

Gyergyai Krisztina

Őszi hangulatban

Műveltség

2013. Oct. 03.

Hozzászólások (0)

Őszi hangulatban: süni

Őszi hangulatban: süni

cserszömörcés karsztbokor

Cserszömörcés karsztbokor ősszel

légyölő galóca

Légyölő galóca- mint a mesében

mókus

Mókus

ősz

Légyölő galóca

őszi hangulat

Őszi csobbanás

 

Kreatív tök figurák

Kicsi dísztökökből aranyos figurákat készíthetsz

A kicsi dísztökök elkészítését itt megnézheted: http://kreativanyabanya.blogspot.hu/2012/10/tok-dekoracio-tok-figurak.html

Könyvajánló

Műveltség

2013. Oct. 02.

Hozzászólások (0)

Müller Péter: Gondviselés

Müller Péter Budapesten született 1936. december 1-én. Foglalkozása író, dramaturg, forgatókönyv író, előadó. A hazai ezoterikus irodalom kimagasló alakja. Egy halál közeli élménye fordította a spirituális tanok felé.  Írói tehetsége és a tudás átadásának vágya eredményeképpen születtek meg nagyszerű művei.

A Gondviselés egy beszélgetős könyv. Az Író beszélget velem a sorsunkról, az élet értelméről, és a boldogságról. Könyvét egy elgondolkodtató idézettel kezdi, ami így hangzik: „Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: hinnie kell, hogy van az életnek értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az.” (Lev Tolsztoj)
Szerintem mindannyian elgondolkodtunk már azon, hogy előre meg van-e írva a sorsunk.  Születésünk pillanatában belépünk a saját kis mókuskerekünkbe, és hajtjuk, csak hajtjuk, míg le nem telik az időnk. Közben álmodunk. Megálmodjuk a jövőt, a legideálisabb párt, egy gondtalan, gyönyör  életet magunknak. Talán tényleg rajtunk múlik, hogy boldogok legyünk. Én már tudom a választ, és Ön is megtudhatja, ha elolvassa ezt a könyvet. Ha elégedett lesz vele, szívből ajánlom, olvassa el az Író többi könyvét is. Nem fog bennük csalódni.

müller péter gondviselés

( bejegyezte: Gyergyai krisztina, írta: ifj. juhász Pál, okleveles kiváló költő, író)

Meggyvágó

Műveltség

2013. Oct. 01.

Hozzászólások (0)

Ősz az itatónál. Meggyvágó

Ősz az itatónál. Meggyvágó

Természet- Karsztbokorerdő ősszel

Műveltség

2013. Oct. 01.

Hozzászólások (0)

 

Karsztbokor erdő, cserszömörcés erdő

Karsztbokor erdő, cserszömörcés erdő

A cserszömörcés molyhos-tölgyes bokorerdők, vagy más néven karsztbokorerdők őszi színorgiája lenyűgöző látványt nyújtanak. A cserjeszint a fák lombkoronájának (virágos kőris, molyhostölgy, barkóca – , lisztes berkenye) alsó részével sokszor egybefonódik, ettől nyeri el sajátos “sátor alakú” formáját.

(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta és fotózta: Adorján Péter)

 

Erdei sikló

Műveltség

2013. Sep. 25.

Hozzászólások (0)

Erdei sikló a Keszthelyi-hegység legnagyobbra megnövő kígyója. Hossza elérheti a 150 cm-t is. Rágcsálókkal (pockokkal, egerekkel) táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem , ebből következik, hogy jól mászik fára . Nem mérges kígyó, de ha sarokba szorítják védekezik. Harapása nem veszélyes , de hámsérülést okozhat. Hazánkban, mint minden hüllő ez a szép kígyó is védett!!!
(Adorján Péter)

Gomba

Műveltség

2013. Sep. 25.

Hozzászólások (0)

Sátántinóru a neve félelmetesebb, mint a mérge! Jól megfőzve, megsütve megszelídül. Jó étvágyat a bátrabbaknak! :0)
(Adorján Péter)

Gombák

Műveltség

2013. Sep. 23.

Hozzászólások (0)

GOMBÁK , melyek nem növények, de nem is állatok, hanem GOMBÁK. A tudomány mai állása szerint csaknem 100.000 fajuk ismert, de a szakértők több mint 1,5 millióval számolnak. Vannak korhadék lakók(szaprofitonok) vannak együtt élők (szimbióták) és vannak élősködők (paraziták). Egyesek fenséges étkek, mások halálos mérgek. A légyölő galóca a sámánok drogja volt, e gomba kivonatának segítségével estek transzba, megnyílt előttük a túlvilág kapuja, ha pedig túlzásba vitték fogyasztását akkor be is “léphettek” ezen a kapun ahonnét aztán már nem volt visszaút. Egy szó, mint száz a gombák világa csodálatos és még sok érdekességet rejteget számunkra. A föld legnagyobb élőlénye nem a kékbálna nem is egy mamutfenyő, hanem egy gomba, amely több mint 900 ha hálóz be, súlya csaknem 600 tonna és kora feltehetően több, mint 2000 év!
Adorján Péter

Faludy György életéről

Műveltség

2013. Sep. 23.

Hozzászólások (0)

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.
Bejegyezte: Juhász Pál, költő

Őszi kikerics

Műveltség

2013. Sep. 19.

Hozzászólások (0)

Őszi kikerics. Ősszel virágzik, de termését következő év tavaszán érleli. Erősen mérgező növény.

 Adorján Péter

« Régebbi bejegyzések
Frissebb bejegyzések »
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!