Február 14-e nem csak Valentin nap, hanem a Nemzetközi könyv ajándék napja is! Ennek keretében, ajándékozz egy jó állapotban lévő könyvet egy gyereknek, vagy valakinek, akinek úgy gondolod, hogy szüksége lehet rá, vagy egyszerűen csak örömet akarsz szerezni! E nemes nap alkalmából én odaajándékozok valakinek egy Mosolyka: Te döntesz című könyvet! Játssz velem a MŰVELTSÉG.hu Facebook oldalán, hogy Tiéd lehessen a könyv!
(bejegyezte: Gyergyai Krisztina)
Nemzetközi könyv ajándék nap
Könyvajánló- Te döntesz
Régóta követem Mosolyka oldalát. Szeretem a stílusát, az élethez való hozzáállását, és persze becsülöm. Sokszor csak elolvasom egy-egy bejegyzését, és máris úgy érzem, hogy amit eddig gondnak képzeltem, az igazából nem is probléma. Már- már pavlovi reflexem alakult ki vele kapcsolatban…csak meglátom a fotóját, és máris jobb kedvem lesz 🙂 Mert ő mindig vidám, mindig optimista…pedig nincs könnyű dolga. Az egész élete kihívások sorozata. Meg kellett tanulnia azt, hogy mindig másokra utalva él, hogy mindig segítséget kell kérnie…szinte mindenhez. Olyan dolgokhoz is, amire mi -átlagos emberek- nem is gondolunk. Mégis boldog, vidám, optimista, és sugározza maga körül a pozitív energiákat. Ő egy példakép lehet mindannyiunknak.
Két éjszaka olvastam el önéletrajzi könyvét, mert szinte letenni sem lehet 🙂 Sok érdekes történet, és sok nagyon is hétköznapi szituáció kendőzetlenül egy olyan lány tollából, akinek minden percben meg kell küzdenie a kiszolgáltatottsággal, mégis tömény pozitív energia! Kötelező olvasmány mindenkinek! Én 3 példányt vettem belőle, hogy alkalom adtán belenyomhassam olyan emberek kezébe, akik épp rászorulnak egy kis lelki segélyre:)
(bejegyezte: Gyergyai Krisztina)
Hajléktalan művészek antológiája
Mindannyian láttunk már az utcán alvó, kéregető embereket. A legtöbben kikerüljük őket, mert undorodunk tőlük, a sorsuktól, és a gondolattól, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe. Mindegyik hajléktalan embernek megrázó a sorsa. Lehet, hogy önhibájából került az utcára, lehet, hogy nem.
Az “Alkonyattól pirkadatig” (Hajléktalan Művészek Antológiája) könyv bizonyítja, hogy köztük is vannak értékes emberek, és érdemes felkarolni őket, hogy újra megtalálják a helyüket köztünk. Illési Béla Imre: Sorstalanság című versével szeretnék kedvet csinálni Önöknek ahhoz, hogy elolvassák ezt a könyvet, és megcsodálják a benne lévő műalkotásokat.
Nem hűti már a markodat
kilincsed fémes hűvöse.
Esőben ázó arcodat
rendőr fürkészi. Bűnös-e?!
Egy év telik és ott a billog
a homlokon: ‘koszos, csöves’.
A másik évadon tünődhetsz:
Élni, halni érdemes?
Nem kellesz itt. Se ott, sehol sem.
Felesleg vagy, csak egy kolonc.
Ha lopsz vagy éhezel vitézül,
temető áhít vagy tolonc.
A kopjafádon varjú károg
barázdát szánt az új eke.
Kenyér a gyilkos asztalára
s te lészel húsa, élete.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta Juhász Pál)
Könyvajánló- Vámos Miklós:Tiszta tűz
A könyv olvasása közben, azon gondolkodtam, mennyire másképpen ítélünk meg egy embert első látásra. Leül mellénk a buszon. Ránézünk, és kialakul bennünk egy vélemény, egy benyomás. Az arcáról, a ruházatáról, a mozdulatairól, az illatáról, és még sorolhatnám. Sosem tudjuk meg, hogy amit elképzeltünk róla igaz-e, mert a következő megállónál leszáll, és sosem látjuk többé. Viszont tovább él bennünk a kíváncsiság mindaddig, amíg egy újabb ember le nem ül mellénk, és a játék kezdődik elölről.Azoknak az embereknek javaslom ennek a könyvnek az elolvasását, akik szeretnék megismerni önmagukat, miközben jól szórakoznak a nagyszerűen megírt történeteken. Számomra felejthetetlen perceket szerzet a szerző. Köszönöm neki!
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta: Juhász Pál)
Irodalom- Baranyi Ferenc
Baranyi Ferenc (írói álneve: Francesco del Sarto) költészetének legfőbb táptalaja a szerelem. Minden szerelmes versét valós múzsa ihlette. Verseiből kiérezni az igazi szenvedélyt, a mindent elsöprő érzéki forróságot. Ismerjék meg Önök is életét és költeményeit.
Baranyi Ferenc (Pilisen született 1937. január 24. – ) Baranyi Ferenc és Kuzsma Katalin gyermekeként. Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
Élete, munkássága: 1957-1962 között az ELTE BTK magyar–olasz szakán tanult. 1963-1965 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1967-ben a Poitiers-i Egyetemen is tanult. Közben 1955-1957 között pályamunkás illetve tisztviselő volt. 1963-1968 között az Egyetemi Lapok munkatársaként működött. 1968-1969 között az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 1969-1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV zenei főosztályán főmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1988-tól a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. 1989-1992 között az Ezredvég c. folyóiratot főszerkesztői beosztásban szerkesztette. 1992-től a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1992-ben nyugdíjba vonult. 2000-től a Szövetség az Európai Magyarországért szóvivője. 2001-től a Művész Barátok Egyesületének főtitkára. 1962-től kezdett írni. Számos verse külföldön is megjelent (Olaszország, Belgium, Oroszország). 1962-ben feleségül vette Büki Erzsébetet. Egy fiuk született; Péter (1967).
Baranyi Ferenc: Egyszerű
Oly egyszerű ez: ha elvesztelek –
belepusztulok. Bármi lesz veled:
autó üt el, cserép zuhan le rád,
vagy ravatalod lesz a betegágy –
én utánad halok, nincs más utam.
A sorsomat kezelni egymagam
már túlontúl önállótlan vagyok,
élek, ha élsz – s ha meghalsz, meghalok.
Oly egyszerű ez. Semmi komplikált
nincs abban, hogy csakis harmóniát
fog fel fülem, hangom is puszta csend,
ha nincs másik hang, mellyel összecseng.
Megírták mások már, mi vagy nekem:
lányom, anyám, húgom és kedvesem,
testnek s kenyér, parasztnak a föld,
prófétának ige, mely testet ölt,
te vagy a fény az éjszakában – oly
banális mindez s mégis oly komoly.
Nekem te vagy a velem-futó magam:
kétágú útnak egy iránya van
s ágaink párhuzama oly szoros,
hogy a tekintet szinte összemos.
Értsd meg tehát, hisz olyan egyszerű:
mikor magadhoz – hozzám vagy te hű,
magaddal azonos csakis velem
lehetsz mindig már.
Ez a szerelem.
Baranyi Ferenc: Nézni
Itt már a szavak mitsem érnek,
csak nézni kell és nem beszélni,
se kérdeni, se válaszolni,
csak nézni kell, csak nézni, nézni.
Lesni, amit szép arcod izmán
parancsolnak csöpp rándulások,
s ha keskeny űr szakad közébünk:
felmérni az arasznyi távot.
Szemekkel mindent megbeszélni
ékesszóló sugarak által,
s meleg, bársonyos egyezségre
jutni egy titkos kézfogással.
Megérezni, amit te érzel,
kimondani, mi nyelveden van
előbb dobbanni a szívednél,
csókod előzni csókjaimban.
Itt már a szavak mit sem érnek,
ne szólj a száddal, csak szemeddel,
a szerelem akkor beszédes,
amikor már beszélni nem kell.
( bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta Juhász Pál)
Könyvajánló
Müller Péter: Gondviselés
Müller Péter Budapesten született 1936. december 1-én. Foglalkozása író, dramaturg, forgatókönyv író, előadó. A hazai ezoterikus irodalom kimagasló alakja. Egy halál közeli élménye fordította a spirituális tanok felé. Írói tehetsége és a tudás átadásának vágya eredményeképpen születtek meg nagyszerű művei.
A Gondviselés egy beszélgetős könyv. Az Író beszélget velem a sorsunkról, az élet értelméről, és a boldogságról. Könyvét egy elgondolkodtató idézettel kezdi, ami így hangzik: „Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: hinnie kell, hogy van az életnek értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az.” (Lev Tolsztoj)
Szerintem mindannyian elgondolkodtunk már azon, hogy előre meg van-e írva a sorsunk. Születésünk pillanatában belépünk a saját kis mókuskerekünkbe, és hajtjuk, csak hajtjuk, míg le nem telik az időnk. Közben álmodunk. Megálmodjuk a jövőt, a legideálisabb párt, egy gondtalan, gyönyör életet magunknak. Talán tényleg rajtunk múlik, hogy boldogok legyünk. Én már tudom a választ, és Ön is megtudhatja, ha elolvassa ezt a könyvet. Ha elégedett lesz vele, szívből ajánlom, olvassa el az Író többi könyvét is. Nem fog bennük csalódni.
( bejegyezte: Gyergyai krisztina, írta: ifj. juhász Pál, okleveles kiváló költő, író)
VERS
Körmendi Gitta: Mai mese
Jó lenne Tündértől varázspálcát kapni,
kacsalábon forgó palotában lakni.
Óperencián túl üveghegyet mászni,
csengő-bongó erdőn láthatatlan járni.
Hétmérföldes csizmát kicsit kölcsön kérni,
hogy az álmaimat utol tudjam érni.
Szétnéznék a mesék színes világába’,
mennyire hasonlít a velem nőtt mára.
Megnézném, mély-e még Csipkerózsa álma,
rejt-e még kalácsot Piroska kosárja,
megvan-e a törpék szeretett bányája,
hétpróbás legényke fele királysága?
Szól-e még a zene Bréma városába’,
fél-e még a farkas, hogy le lett forrázva,
tud-e Mátyás király mindenre bölcs választ,
örökké termő fa terem még, vagy fáradt?
Furkósbotocskát is kölcsön kéne kérni,
aranytojást tojó tyúkra kicserélni.
Terülj-terülj asztalt középre letenni,
ha már pogácsa sincs, lehessen mit enni.
Álom-manócskával is beszélni kéne,
ne szórjon már több port az ember szemébe.
E nélkül is alszunk, nagyon-nagyon mélyen.
Mi vár a mesén túl? – Most arról meséljen!
(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Körmendi Gitta)
Faludy György életéről
Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek.
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.
Bejegyezte: Juhász Pál, költő
Ősz
Juhász Pál: LOPAKODIK AZ ŐSZ
Halkan, hogy senki meg ne hallja,
Lopakodik az ősz gallyról, gallyra.
Tűzkorongját lassan lehűti a Nap,
A sötétség angyala új erőre kap.
Őzek botorkálnak az avarban,
Az erdő csendjének illata van.
A kóborló mókusok hazatérnek,
Odulyuk melegében henyélnek.
Az erdő urai nászra készülnek,
Hűvös hajnalokon öblösen bőgnek.
Hangjuktól remegnek a völgyek,
Előbújnak a szarvashölgyek.
Agancsuk penge élét hallani,
Szerelmet így is lehet vallani.
A vesztes szomorún eliramlik,
S egy évig magában szomorkodik.
A Föld betakaródzik paplanával,
A szél még játszik párnájával.
A távolban gyülekeznek a fellegek,
Támadnak a zord, hófehér seregek.
Parádsasvár, 2013. szeptember 8.
Könyvajánló- Tormay Cécile: A régi ház
Ezt a regényt nem szabad egy nap alatt “felfalni”. Én idő hiányában egyébként sem tudom, így 2 hét alatt sikerült elolvasnom kis részletekben, de kell is ez az idő ahhoz, hogy közben tudjon ülepedni a történet. Engem nagyon megérintett, és a 2 hét alatt végig ott volt a gondolataimban. A történet kicsit pszichológia is, így csak érett gondolkodású, középkorú, vagy idősebb olvasóknak ajánlom, mert ők tudják átérezni a történet súlyát, ők tudják empatikusan olvasni. Egy generációkon átívelő történet, amely többnyire az ártatlan gyermekek szemével írja le az eseményeket, melyeket előbb egyáltalán nem értenek, később pedig értelemmel töltődnek meg a régi események, beszélgetések. Ulwing építőmester családja, háza és vagyona a központi téma, aki fivérével érkezett annak idején Pestre, de már fivérével is külön utakon jártak – ezt szemléltetve Pest és Buda különbségével- majd fia és unokái is teljesen más és más típusú emberek lettek.
Nagyon érdekes, hogy bár ezt a könyvet 1914-ben írta az írónő, és a régi korok, régi életfelfogás, régi tempó merőben eltér a maitól, mégis az emberi sorsok mindannyiunk sorsában megismétlődnek.
A régi ház, a családi birtok, a családi vagyon, amit a nagyatya hozott létre a két kezével, végig kíséri az unokák életét, és szorosan kötődik hozzájuk.
A politikai háttér és az írónő világnézete abszolút kirajzolódik a történetben, de azt hiszem, hogy mégis inkább a könyv pszichológiai mondanivalója, ami megfogott.
Hihetetlen, hogy 100 év alatt mekkorát változott a világ, mennyire másképpen gondolkodtak akkor, mennyire másképpen kommunikáltak- illetve nem kommunikáltak az emberek családon belül, mennyivel kevesebb ideig éltek az emberek, mennyire más sorsa volt egy nőnek, mint ma. Viszont az ember típusok teljesen hasonlóak voltak akkor is, felismerhetjük ugyanúgy azokat a jellemvonásokat az emberekben, mint ma.
Ha csak azt a tanulságot vonja le az olvasó, hogy a hallgatással nem lehet megoldani semmit, és a kommunikáció az emberek közötti legrövidebb út, akkor már érdemes elolvasni ezt a gyönyörű stílusban, szép szóhasználattal megírt könyvet. Amit még kiemelnék, hogy mennyire szépen tudta leírni az írónő egy-egy pillanatnak vagy egy-egy, szinte szótlan eseménynek a lényegét. Az ember teljesen maga elé tudja idézni a korabeli történések hangulatát.
Ha csak azt a tanulságot vonja le az olvasó, hogy a hallgatással nem lehet megoldani semmit, és a kommunikáció az emberek közötti legrövidebb út, akkor már érdemes elolvasni ezt a gyönyörű stílusban, szép szóhasználattal megírt könyvet. Amit még kiemelnék, hogy mennyire szépen tudta leírni az írónő egy-egy pillanatnak vagy egy-egy, szinte szótlan eseménynek a lényegét. Az ember teljesen maga elé tudja idézni a korabeli történések hangulatát.
(Gyergyai Krisztina)
Legutóbbi hozzászólások