Főszerkesztő: Gyergyai Krisztina, Kreatív Anyabanya
Irodalmi szerkesztő: Juhász Pál, okleveles kiváló költő, író
Természet értékei szerkesztő: Adorján Péter, természetfotós
Az oldal szerkesztősége
Hajléktalan művészek antológiája
Mindannyian láttunk már az utcán alvó, kéregető embereket. A legtöbben kikerüljük őket, mert undorodunk tőlük, a sorsuktól, és a gondolattól, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe. Mindegyik hajléktalan embernek megrázó a sorsa. Lehet, hogy önhibájából került az utcára, lehet, hogy nem.
Az “Alkonyattól pirkadatig” (Hajléktalan Művészek Antológiája) könyv bizonyítja, hogy köztük is vannak értékes emberek, és érdemes felkarolni őket, hogy újra megtalálják a helyüket köztünk. Illési Béla Imre: Sorstalanság című versével szeretnék kedvet csinálni Önöknek ahhoz, hogy elolvassák ezt a könyvet, és megcsodálják a benne lévő műalkotásokat.
Nem hűti már a markodat
kilincsed fémes hűvöse.
Esőben ázó arcodat
rendőr fürkészi. Bűnös-e?!
Egy év telik és ott a billog
a homlokon: ‘koszos, csöves’.
A másik évadon tünődhetsz:
Élni, halni érdemes?
Nem kellesz itt. Se ott, sehol sem.
Felesleg vagy, csak egy kolonc.
Ha lopsz vagy éhezel vitézül,
temető áhít vagy tolonc.
A kopjafádon varjú károg
barázdát szánt az új eke.
Kenyér a gyilkos asztalára
s te lészel húsa, élete.
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta Juhász Pál)
Könyvajánló- Vámos Miklós:Tiszta tűz
A könyv olvasása közben, azon gondolkodtam, mennyire másképpen ítélünk meg egy embert első látásra. Leül mellénk a buszon. Ránézünk, és kialakul bennünk egy vélemény, egy benyomás. Az arcáról, a ruházatáról, a mozdulatairól, az illatáról, és még sorolhatnám. Sosem tudjuk meg, hogy amit elképzeltünk róla igaz-e, mert a következő megállónál leszáll, és sosem látjuk többé. Viszont tovább él bennünk a kíváncsiság mindaddig, amíg egy újabb ember le nem ül mellénk, és a játék kezdődik elölről.Azoknak az embereknek javaslom ennek a könyvnek az elolvasását, akik szeretnék megismerni önmagukat, miközben jól szórakoznak a nagyszerűen megírt történeteken. Számomra felejthetetlen perceket szerzet a szerző. Köszönöm neki!
(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta: Juhász Pál)
Irodalom- Baranyi Ferenc
Baranyi Ferenc (írói álneve: Francesco del Sarto) költészetének legfőbb táptalaja a szerelem. Minden szerelmes versét valós múzsa ihlette. Verseiből kiérezni az igazi szenvedélyt, a mindent elsöprő érzéki forróságot. Ismerjék meg Önök is életét és költeményeit.
Baranyi Ferenc (Pilisen született 1937. január 24. – ) Baranyi Ferenc és Kuzsma Katalin gyermekeként. Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
Élete, munkássága: 1957-1962 között az ELTE BTK magyar–olasz szakán tanult. 1963-1965 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1967-ben a Poitiers-i Egyetemen is tanult. Közben 1955-1957 között pályamunkás illetve tisztviselő volt. 1963-1968 között az Egyetemi Lapok munkatársaként működött. 1968-1969 között az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 1969-1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV zenei főosztályán főmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1988-tól a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. 1989-1992 között az Ezredvég c. folyóiratot főszerkesztői beosztásban szerkesztette. 1992-től a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1992-ben nyugdíjba vonult. 2000-től a Szövetség az Európai Magyarországért szóvivője. 2001-től a Művész Barátok Egyesületének főtitkára. 1962-től kezdett írni. Számos verse külföldön is megjelent (Olaszország, Belgium, Oroszország). 1962-ben feleségül vette Büki Erzsébetet. Egy fiuk született; Péter (1967).
Baranyi Ferenc: Egyszerű
Oly egyszerű ez: ha elvesztelek –
belepusztulok. Bármi lesz veled:
autó üt el, cserép zuhan le rád,
vagy ravatalod lesz a betegágy –
én utánad halok, nincs más utam.
A sorsomat kezelni egymagam
már túlontúl önállótlan vagyok,
élek, ha élsz – s ha meghalsz, meghalok.
Oly egyszerű ez. Semmi komplikált
nincs abban, hogy csakis harmóniát
fog fel fülem, hangom is puszta csend,
ha nincs másik hang, mellyel összecseng.
Megírták mások már, mi vagy nekem:
lányom, anyám, húgom és kedvesem,
testnek s kenyér, parasztnak a föld,
prófétának ige, mely testet ölt,
te vagy a fény az éjszakában – oly
banális mindez s mégis oly komoly.
Nekem te vagy a velem-futó magam:
kétágú útnak egy iránya van
s ágaink párhuzama oly szoros,
hogy a tekintet szinte összemos.
Értsd meg tehát, hisz olyan egyszerű:
mikor magadhoz – hozzám vagy te hű,
magaddal azonos csakis velem
lehetsz mindig már.
Ez a szerelem.
Baranyi Ferenc: Nézni
Itt már a szavak mitsem érnek,
csak nézni kell és nem beszélni,
se kérdeni, se válaszolni,
csak nézni kell, csak nézni, nézni.
Lesni, amit szép arcod izmán
parancsolnak csöpp rándulások,
s ha keskeny űr szakad közébünk:
felmérni az arasznyi távot.
Szemekkel mindent megbeszélni
ékesszóló sugarak által,
s meleg, bársonyos egyezségre
jutni egy titkos kézfogással.
Megérezni, amit te érzel,
kimondani, mi nyelveden van
előbb dobbanni a szívednél,
csókod előzni csókjaimban.
Itt már a szavak mit sem érnek,
ne szólj a száddal, csak szemeddel,
a szerelem akkor beszédes,
amikor már beszélni nem kell.
( bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta Juhász Pál)
Parádi gyógyvíz
Tudtad, hogy a parádi gyógyvíz a másnaposságot is gyógyítja?
Nagyon kevesen tudják, hogy a Parádsasváron feltörő gyógyvizet a legelő állatok fedezték fel. A forráshoz jártak inni az itatók helyett, így vették észre a pásztorok a forrást. A parádi kénes gyógyvizet Parád Csevice I. forrásából több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére. A Parádi gyógyvíz elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást. Saját tapasztalatból tudom, másnaposságra is kitűnő „gyógyszer”. A köztudatba a parádi víz „Parádi büdös víz” néven vonult be, és még ma sem egyértelmű mindenki számára, hogy két különböző típusú víz kerül forgalomba Parádi néven, a PARÁDI KÉNES gyógyvíz és a PARÁDI ásványvíz. A parádi ásványvíz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, természetes szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvíz.
(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Juhász Pál)
Könyvajánló
Müller Péter: Gondviselés
Müller Péter Budapesten született 1936. december 1-én. Foglalkozása író, dramaturg, forgatókönyv író, előadó. A hazai ezoterikus irodalom kimagasló alakja. Egy halál közeli élménye fordította a spirituális tanok felé. Írói tehetsége és a tudás átadásának vágya eredményeképpen születtek meg nagyszerű művei.
A Gondviselés egy beszélgetős könyv. Az Író beszélget velem a sorsunkról, az élet értelméről, és a boldogságról. Könyvét egy elgondolkodtató idézettel kezdi, ami így hangzik: „Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: hinnie kell, hogy van az életnek értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az.” (Lev Tolsztoj)
Szerintem mindannyian elgondolkodtunk már azon, hogy előre meg van-e írva a sorsunk. Születésünk pillanatában belépünk a saját kis mókuskerekünkbe, és hajtjuk, csak hajtjuk, míg le nem telik az időnk. Közben álmodunk. Megálmodjuk a jövőt, a legideálisabb párt, egy gondtalan, gyönyör életet magunknak. Talán tényleg rajtunk múlik, hogy boldogok legyünk. Én már tudom a választ, és Ön is megtudhatja, ha elolvassa ezt a könyvet. Ha elégedett lesz vele, szívből ajánlom, olvassa el az Író többi könyvét is. Nem fog bennük csalódni.
( bejegyezte: Gyergyai krisztina, írta: ifj. juhász Pál, okleveles kiváló költő, író)
Faludy György életéről
Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek.
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.
Bejegyezte: Juhász Pál, költő
Ősz
Juhász Pál: LOPAKODIK AZ ŐSZ
Halkan, hogy senki meg ne hallja,
Lopakodik az ősz gallyról, gallyra.
Tűzkorongját lassan lehűti a Nap,
A sötétség angyala új erőre kap.
Őzek botorkálnak az avarban,
Az erdő csendjének illata van.
A kóborló mókusok hazatérnek,
Odulyuk melegében henyélnek.
Az erdő urai nászra készülnek,
Hűvös hajnalokon öblösen bőgnek.
Hangjuktól remegnek a völgyek,
Előbújnak a szarvashölgyek.
Agancsuk penge élét hallani,
Szerelmet így is lehet vallani.
A vesztes szomorún eliramlik,
S egy évig magában szomorkodik.
A Föld betakaródzik paplanával,
A szél még játszik párnájával.
A távolban gyülekeznek a fellegek,
Támadnak a zord, hófehér seregek.
Parádsasvár, 2013. szeptember 8.
Pilinszky János
Budapesten született 1921. november 25-én, és szívinfarktus vitte el 1981. május 27-én.
Aki meg akarja érteni Pilinszky János dohányfüstös, nehezen emészthető költészetét, lélekben vele kell megélnie mostoha emberi sorsát. Elevenen él bennem az a pillanat, amikor először olvastam el Négysoros című versét. A négy sor egyedül álló katarzisa könnyeket csalt szemembe, és ropta bennem a gyönyörűség fájdalma tiszavirág-életű táncát.
Aki meg akarja érteni Pilinszky János dohányfüstös, nehezen emészthető költészetét, lélekben vele kell megélnie mostoha emberi sorsát. Elevenen él bennem az a pillanat, amikor először olvastam el Négysoros című versét. A négy sor egyedül álló katarzisa könnyeket csalt szemembe, és ropta bennem a gyönyörűség fájdalma tiszavirág-életű táncát.
Négysoros:
“Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.”
Bejegyezte: Juhász Pál, író, költő
Legutóbbi hozzászólások