Műveltség.hu

Parádi gyógyvíz

 

Tudtad, hogy a parádi gyógyvíz a másnaposságot is gyógyítja?

Parádi gyógyvíz

Nagyon kevesen tudják, hogy a Parádsasváron feltörő gyógyvizet a legelő állatok fedezték fel. A forráshoz jártak inni az itatók helyett, így vették észre a pásztorok a forrást. A parádi kénes gyógyvizet Parád Csevice I. forrásából több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére. A Parádi gyógyvíz elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást. Saját tapasztalatból tudom, másnaposságra is kitűnő „gyógyszer”.  A köztudatba a parádi víz „Parádi büdös víz” néven vonult be, és még ma sem egyértelmű mindenki számára, hogy két különböző típusú víz kerül forgalomba Parádi néven, a PARÁDI KÉNES gyógyvíz és a PARÁDI ásványvíz. A parádi ásványvíz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, természetes szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvíz.

(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Juhász Pál)

Természet- gombák- párducgalóca

” Olyan mint aki bolondgombát evett” mondjuk gyakran. Tudod honnan ered ez a mondás?

Látod a kakukktojást?

A képen keresd a kakukktojást. Párducgalóca “próbál” elvegyülni a tömegben . Egyes vidékeken bagolygomba néven is emlegetik. Kalapja szürkés- vagy halványbarna, kiálló pikkelyekkel tarkított – ezeket az eső akár le is moshatja. Erősen mérgező gomba, többnyire idegrendszeri tüneteket okoz.  Régen aki ilyen gombát evett arra mondták, hogy ” olyan mint aki bolondgombát evett”.  Ha véletlenül megeszed, idegméreg tartalma izgalmi állapotot, hallucinációt, őrjöngést okozhat, és akár bele is halhatsz.

( bejegyezte: Gyergyai Krisztina, fotó: Adorján Péter)

Aradi vértanúk

Tudtad?

  • Az aradi kivégzések sorrendjét és módszerét személyre szabottan tervezték meg.
  • Damjanich Jánost és Gróf Vécsey Károlyt találták legbűnösebbeknek, így nekik végig kellett nézniük társaik kivégzését is a sajátjuk előtt…
  • Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér kivégezhette volna.
  • A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.

    A 13 aradi vértanú

    A 13 aradi vértanú

Kik az aradi vértanúk? Azokat a magyar honvédtiszteket nevezzük aradi vértanúknak, akiket az 1848-49-es  szabadságharc bukása után az  Aradon végeztek ki.  Bár összesen 16 tisztet végeztek ki, de aradi vértanúknak az 1949. október 6-án kivégzett 13 tisztet nevezzük.  Szintén október 6-án végezték ki  az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is Pesten.

Lőpor és golyó általi halállal halt :

  • 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
  • 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
  • 3. Kiss Ernő, tábornok,
  • 4. Schweidel József, tábornok,

Kötél általi halállal halt :

  • 5. Lovag Pöltenberg Ernő, tábornok,
  • 6. Török Ignác, tábornok,
  • 7. Láhner György, tábornok,
  • 8. Knezich Károly, tábornok,
  • 9. Nagysándor József, tábornok,
  • 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
  • 11. Aulich Lajos, tábornok,
  • 12. Damjanich János, tábornok,
  • 13 Gróf Vécsey Károly, tábornok.

Az aradi vértanúk kivégzése: Damjanich-ot tartották a legbűnösebbnek, ezért neki szánták az utolsó helyet, de Haynau személyes bosszúja miatt Gróf Vécseyt végezték ki utoljára.  A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki, és mivel a kivégzettek ruháit a hóhér elvihette, ezért meztelenre vetkőztetve tették ki a bitófa mellé a testeket.

Október 6. emléknap: Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. A mai napig október 6-án megemlékezünk az aradi vértanúkról.

 

Gyergyai Krisztina

Őszi hangulatban

Őszi hangulatban: süni

Őszi hangulatban: süni

cserszömörcés karsztbokor

Cserszömörcés karsztbokor ősszel

légyölő galóca

Légyölő galóca- mint a mesében

mókus

Mókus

ősz

Légyölő galóca

őszi hangulat

Őszi csobbanás

 

Kreatív tök figurák

Kicsi dísztökökből aranyos figurákat készíthetsz

A kicsi dísztökök elkészítését itt megnézheted: http://kreativanyabanya.blogspot.hu/2012/10/tok-dekoracio-tok-figurak.html

Könyvajánló

Müller Péter: Gondviselés

Müller Péter Budapesten született 1936. december 1-én. Foglalkozása író, dramaturg, forgatókönyv író, előadó. A hazai ezoterikus irodalom kimagasló alakja. Egy halál közeli élménye fordította a spirituális tanok felé.  Írói tehetsége és a tudás átadásának vágya eredményeképpen születtek meg nagyszerű művei.

A Gondviselés egy beszélgetős könyv. Az Író beszélget velem a sorsunkról, az élet értelméről, és a boldogságról. Könyvét egy elgondolkodtató idézettel kezdi, ami így hangzik: „Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: hinnie kell, hogy van az életnek értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az.” (Lev Tolsztoj)
Szerintem mindannyian elgondolkodtunk már azon, hogy előre meg van-e írva a sorsunk.  Születésünk pillanatában belépünk a saját kis mókuskerekünkbe, és hajtjuk, csak hajtjuk, míg le nem telik az időnk. Közben álmodunk. Megálmodjuk a jövőt, a legideálisabb párt, egy gondtalan, gyönyör  életet magunknak. Talán tényleg rajtunk múlik, hogy boldogok legyünk. Én már tudom a választ, és Ön is megtudhatja, ha elolvassa ezt a könyvet. Ha elégedett lesz vele, szívből ajánlom, olvassa el az Író többi könyvét is. Nem fog bennük csalódni.

müller péter gondviselés

( bejegyezte: Gyergyai krisztina, írta: ifj. juhász Pál, okleveles kiváló költő, író)

Meggyvágó

Ősz az itatónál. Meggyvágó

Ősz az itatónál. Meggyvágó

Természet- Karsztbokorerdő ősszel

 

Karsztbokor erdő, cserszömörcés erdő

Karsztbokor erdő, cserszömörcés erdő

A cserszömörcés molyhos-tölgyes bokorerdők, vagy más néven karsztbokorerdők őszi színorgiája lenyűgöző látványt nyújtanak. A cserjeszint a fák lombkoronájának (virágos kőris, molyhostölgy, barkóca – , lisztes berkenye) alsó részével sokszor egybefonódik, ettől nyeri el sajátos “sátor alakú” formáját.

(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta és fotózta: Adorján Péter)

 

Erdei sikló

Erdei sikló a Keszthelyi-hegység legnagyobbra megnövő kígyója. Hossza elérheti a 150 cm-t is. Rágcsálókkal (pockokkal, egerekkel) táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem , ebből következik, hogy jól mászik fára . Nem mérges kígyó, de ha sarokba szorítják védekezik. Harapása nem veszélyes , de hámsérülést okozhat. Hazánkban, mint minden hüllő ez a szép kígyó is védett!!!
(Adorján Péter)

Faludy György életéről

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.
Bejegyezte: Juhász Pál, költő

Fürj

Fürj a legkisebb tyúkalakú madarunk. Hazánkban védett, de a szomszédos Szerbiában vadászható faj.

( Adorján Péter)


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!