Műveltség.hu

Színház- Betörő az albérlőm

A Madách színházban láttuk a Betörő az albérlőm című vígjátékot a lányaimmal (10,12) tegnap. Régóta szerettem volna megnézni, már csak a szereposztás miatt is, de csak most sikerült jegyet kapnunk rá.  Rögtön a szereposztással kezdeném, és akkor már sokat nem is kell magyarázkodnom, hogy miért érdemes megnézni: Halász Judit, Mucsi Zoltán, Szerednyey Béla, Magyar Attila, Hajdú Steve, Nagy Sándor, Pusztaszeri Kornél. Nagyon vidám, nem túlbonyolított darab, sok apró poénnal, és bár szerintem felnőtteknek való, de a lányaim is nagyon élvezték, és jókat nevettek a vicceken, főként, hogy a hátunk mögött egy nagy (fizetett?) nevető hölgy foglalt helyet. 🙂 Halász Judit természetesen nagyon jót alakított, közvetlen, természetes volt, a legjobb karakter pedig az Őrnagy ( Magyar Attila) volt. Nekem Szerednyey Béla szerepe túl kevés volt ( nem az alakítása! – mert az tökéletes, hanem maga a szerep).  A jelmeztervező Makány Márta, hogy tovább fokozzam a kíváncsiságot! 2 óra 20 perces a darab, de mindkét felvonás pörgős és eseménydús volt, fel sem tűnt az eltelt idő. Legjobban a rendezés tetszett, fiatalos, lendületes, modern zenei betétekkel, érthető nem körmönfont, vicces jelenetekkel, így Szente Vajk előtt le a kalappal. Egyszóval érdemes megnézni, csak jó előre kell jegyet venni.
( Gyergyai Krisztina)

Móricz Zsigmond

1879. június 29-én született Móricz Zsigmond (1879-1942) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Mikszáth Kálmán

1910. május 28-án halt meg Mikszáth Kálmán ( 1847-1910)  magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. 


Legismertebb művei:

  • Szent Péter esernyője
  • Beszterce ostroma
  • Különös házasság
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival  
  • Tót atyafiak
  • A jó palóczok



Pilinszky János

Budapesten született 1921. november 25-én, és szívinfarktus vitte el 1981. május 27-én.
Aki meg akarja érteni Pilinszky János dohányfüstös, nehezen emészthető költészetét, lélekben vele kell megélnie mostoha emberi sorsát. Elevenen él bennem az a pillanat, amikor először olvastam el Négysoros című versét. A négy sor egyedül álló katarzisa könnyeket csalt szemembe, és ropta bennem a gyönyörűség fájdalma tiszavirág-életű táncát.

Négysoros:

“Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.”

Bejegyezte: Juhász Pál, író, költő

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!