Műveltség.hu

Hajléktalan művészek antológiája

Műveltség

2013. Oct. 16.

Hozzászólások (0)

Mindannyian láttunk már az utcán alvó, kéregető embereket. A legtöbben kikerüljük őket,  mert undorodunk tőlük, a sorsuktól, és a gondolattól, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe. Mindegyik hajléktalan embernek megrázó a sorsa. Lehet, hogy önhibájából került az utcára, lehet, hogy nem.

Az “Alkonyattól pirkadatig” (Hajléktalan Művészek Antológiája) könyv bizonyítja, hogy köztük is vannak értékes emberek, és érdemes felkarolni őket, hogy újra megtalálják a helyüket köztünk. Illési Béla Imre: Sorstalanság című versével szeretnék kedvet csinálni Önöknek ahhoz, hogy elolvassák ezt a könyvet, és megcsodálják a benne lévő műalkotásokat.

 

 hajléktalan művészek antológiája

Nem hűti már a markodat

kilincsed fémes hűvöse.

Esőben ázó arcodat

rendőr fürkészi. Bűnös-e?!

Egy év telik és ott a billog

a homlokon: ‘koszos, csöves’.

A másik évadon tünődhetsz:

Élni, halni érdemes?

Nem kellesz itt. Se ott, sehol sem.

Felesleg vagy, csak egy kolonc.

Ha lopsz vagy éhezel vitézül,

temető áhít vagy tolonc.

A kopjafádon varjú károg

barázdát szánt az új eke.

Kenyér a gyilkos asztalára

s te lészel húsa, élete.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta Juhász Pál)

Aradi vértanúk

Műveltség

2013. Oct. 04.

Hozzászólások (0)

Tudtad?

  • Az aradi kivégzések sorrendjét és módszerét személyre szabottan tervezték meg.
  • Damjanich Jánost és Gróf Vécsey Károlyt találták legbűnösebbeknek, így nekik végig kellett nézniük társaik kivégzését is a sajátjuk előtt…
  • Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér kivégezhette volna.
  • A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.

    A 13 aradi vértanú

    A 13 aradi vértanú

Kik az aradi vértanúk? Azokat a magyar honvédtiszteket nevezzük aradi vértanúknak, akiket az 1848-49-es  szabadságharc bukása után az  Aradon végeztek ki.  Bár összesen 16 tisztet végeztek ki, de aradi vértanúknak az 1949. október 6-án kivégzett 13 tisztet nevezzük.  Szintén október 6-án végezték ki  az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is Pesten.

Lőpor és golyó általi halállal halt :

  • 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
  • 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
  • 3. Kiss Ernő, tábornok,
  • 4. Schweidel József, tábornok,

Kötél általi halállal halt :

  • 5. Lovag Pöltenberg Ernő, tábornok,
  • 6. Török Ignác, tábornok,
  • 7. Láhner György, tábornok,
  • 8. Knezich Károly, tábornok,
  • 9. Nagysándor József, tábornok,
  • 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
  • 11. Aulich Lajos, tábornok,
  • 12. Damjanich János, tábornok,
  • 13 Gróf Vécsey Károly, tábornok.

Az aradi vértanúk kivégzése: Damjanich-ot tartották a legbűnösebbnek, ezért neki szánták az utolsó helyet, de Haynau személyes bosszúja miatt Gróf Vécseyt végezték ki utoljára.  A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki, és mivel a kivégzettek ruháit a hóhér elvihette, ezért meztelenre vetkőztetve tették ki a bitófa mellé a testeket.

Október 6. emléknap: Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. A mai napig október 6-án megemlékezünk az aradi vértanúkról.

 

Gyergyai Krisztina

Faludy György életéről

Műveltség

2013. Sep. 23.

Hozzászólások (0)

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.
Bejegyezte: Juhász Pál, költő

Az első demokratikus magyar kormány

Műveltség

2013. May. 23.

Hozzászólások (0)

1990. május 23-án Antall József magyar miniszterelnök megalakítja a rendszerváltás utáni első, demokratikusan választott magyar kormányt.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!