Február 2. – A vizes élőhelyek világnapja Az iráni Ramsar városában 1971. február 2-án fogadták el az ún. ramsari egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért.Jelenleg a 168 tagállam több mint 2100 vizes élőhelye szerepel ezen a listán.Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, azóta huszonnyolc különösen védett területet jelöltek ki hazánkban. A megállapodás hivatalos neve “Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről”.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta: Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Kányabangita hósipkás termése.  Nyirkos humuszban gazdag talajokon fordul elő leggyakrabban. 2-3 m magasra növő cserjénk, “őse” a közismert labdarózsának.  Piros termése egyesek szerint mérgező, de mások szerint állítólag nyugtató és enyhe görcsoldó hatású, így pl. menstruációs görcsökre is használták a népi gyógyászatban.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, fotó: Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Mocsári teknős az év (2014) hüllője. A teknősök között a legészakabbra előforduló faj. Hazánkban elsősorban síklápokon , álló vagy lassú folyású vizekben találkozhatunk vele. Egyetlen őshonos teknősfajunk, VÉDETT! Ragadozó életmódot folytat, de szívesen megeszi az elhullott állatok tetemét is.

(írta és fotózta Adorján Péter, bejegyezte Gyergyai Krisztina)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Nagy fakopáncs. Lombos erdeink még gyakorinak mondható harkálya. Nem csak rovarokkal táplálkozik, hanem alkalmanként más odúban fészkelő madarak fészkét is kifosztja. Hazánkban védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

(Bejegyezte Gyergyai Krisztina, fotó Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

“Szúrós” tekintet. De nem csak a nézése, hanem kültakarója is szúrós! Születéskor a kölykök tüskéje még puha , így a szülőcsatornán gond nélkül átjutnak nem tesznek kárt anyjukban. A TERMÉSZET mindenre gondol!

( írta és fotózta Adorján Péter, bejegyezte Gyergyai Krisztina)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

A színes pontok mögött darvak vannak, a számolást megkönnyítendő okból. Összesen 425 db madarat láttam október 31-én. Kb. 10 éve rendszeresen látni október, november hónapokban a madarakat az Uzsai és Várvölgyi hegyek felett. Érdekes, hogy ezen a részen a klasszikus “V” alakzat eddigi megfigyeléseim szerint megbomlik és percekig látszólag nagy káosz alakul ki, majd ismét rendezik soraikat és elhúznak Zalaszántó irányába.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Tudtad, hogy a mókus neve régen móka volt? Később tették hozzá az -us végződést, mintegy kedveskedésképpen. Tehát a mókus a móka kedveskedő alakja. A móka szó pedig az állat makogásának hangutánzó formájából alakult ki. Így a mókuska már egy kétszeresen becézett szó.

A mókus emlős állat, gyümölcsöket, rovarokat, gombákat fogyaszt. Ősszel gyűjti a magvakat, amiket télire elraktároz. Télen pihen, de a közhiedelemmel ellentétben nem alszik téli álmot. Ügyesen ugrál fáról-fára, karmaival jól meg tud kapaszkodni a fák törzsében is, farkával pedig irányítja magát.

(írta Gyergyai Krisztina, fotó Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Vadászok kedvelt zsákmánya,  rajtunk kívül azonban mások menüjében is szerepel a „fácánpecsenye”.  Akik még szeretik a fácánt:  a róka, sakál, menyétféle ragadozóink (borz, görény, nyest, nyuszt, menyét), ragadozó madaraink (héja, egerészölyv), varjú félék.

A fácán a legismertebb vadmadarunk . Szabadban , vadaskertekben és éttermek étlapján is találkozhatunk vele. Eredeti hazája a Kaukázus és attól keletre eső területek. Európába a középkorban telepítették be és azóta a számára kedvező élőhelyeken meghonosodott.  Nőstényét tyúknak, hímnemű egyedét kakasnak, fiókáit pedig csibének nevezzük.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Vörös róka

Raff György a következő történetet írja le könyvében, amelyben a róka mesél magáról: “ha engem a balhák felettébb kínoznak, s azoktul egyszerre akarok megszabadulni, egy csomó mohot, vagy valami olyast veszek a számba, aztán seggel a vízbe megyek, de igen lassan, s mindig beljebb-beljebb, hogy a balháknak ideje legyen lassan a nyakamra mászni, s a nyakamról fejemre innen az orromra, s végre orromrul a csomó mohra vagy szénára. Ha már mind a szénán vannak, hirtelen elbukom, s azt elbocsátom, s imé eképp egyszerre megszabadulok ezen utálatos hóhéroktul.” Hát ezt teszi a róka Georg Raff szerint gyerekeknek íródott “Természethistóriá”-jában , amelyet 1837-ben adtak ki. A fenti gondolatmenet valóság tartalma csak annyi,  hogy a rókák valóban hihetetlen mértékben el tudnak bolhásodni. Ilyenkor egyszerűen június- július havában elhagyják kotorékukat ezzel próbálva enyhíteni nyomorúságos helyzetükön.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, írta és fotózta Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

A nyári ludak családi élete példa lehetne sokunknak! Szeretet, hűség, önfeláldozás. A szülők együtt vezetik fiókáikat 2 hónapon át. Gyakran előfordul, hogy más ludak fiókáit is örökbe fogadják, ezért láthatunk akár 30 fiókás párokat is!

Vonuláskor nagy csapatokban járnak, és jellegzetes ‘V’ alakban repülnek. Röptükben könnyen felismerhetőek jellegzetes hangjukról, amely megegyezik a háziasított forma gágogásával.

(bejegyezte Gyergyai Krisztina, fotó: Adorján Péter)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet: