Műveltség.hu

VERS

Körmendi Gitta: Mai mese

Jó lenne Tündértől varázspálcát kapni,
kacsalábon forgó palotában lakni.
Óperencián túl üveghegyet mászni,
csengő-bongó erdőn láthatatlan járni.
Hétmérföldes csizmát kicsit kölcsön kérni,
hogy az álmaimat utol tudjam érni.
Szétnéznék a mesék színes világába’,
mennyire hasonlít a velem nőtt mára.
Megnézném, mély-e még Csipkerózsa álma,
rejt-e még kalácsot Piroska kosárja,
megvan-e a törpék szeretett bányája,
hétpróbás legényke fele királysága?
Szól-e még a ze
ne Bréma városába’,
fél-e még a farkas, hogy le lett forrázva,
tud-e Mátyás király mindenre bölcs választ,
örökké termő fa terem még, vagy fáradt?
Furkósbotocskát is kölcsön kéne kérni,
aranytojást tojó tyúkra kicserélni.
Terülj-terülj asztalt középre letenni,
ha már pogácsa sincs, lehessen mit enni.
Álom-manócskával is beszélni kéne,
ne szórjon már több port az ember szemébe.
E nélkül is alszunk, nagyon-nagyon mélyen.
Mi vár a mesén túl? – Most a
rról meséljen!

körmendi gitta(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Körmendi Gitta)

Természet- Jégmadár

Repülő drákőnek is nevezik a szalakótaalakúak rendjébe tartozó jégmadarat. Folyók, tavak környékén találkozhatunk vele, mivel tápláléka legfőképpen apró halak, halivadékok. “Fészkét” nem fára nem bokorba és nem is a földre, hanem a földbe építi.  Partfalakba kb. 1 m hosszú járatot váj, amelynek végén alakítja ki költőüregét.

Jégmadár

(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta és fotózta: Adorján Péter)

Mihály napi vásár hagyománya

Szeptember 29. Mihály napja. Ez a nap a kisfarsang kezdete, régen ekkor fejeződtek be a kinti munkák, ekkor láttak neki a benti munkáknak.  A nyári munkák befejeztével Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. Ezt a napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, ezért lett pásztorünnep. A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Elszámoltak a pásztorok gazdáiknak a nyájjal, egy gazdasági év Mihály naptól- Mihály napig tartott. A hagyomány szerint a nők nem dolgozhattak ezen a napon.. Úgy tartották, hogy aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. A mai napig sok faluban megtartják a Mihály napi vásárt, melyen népi ruhákban kézműves termékeket árusítanak. Nálunk az iskola-óvodában minden csoportnak saját standja van, melyen rengeteg kézműves terméket lehet megvásárolni, és a befolyt összeget az adott csoport kapja meg. Mivel én Bioszappant készítek, így ehhez kapcsolódóan levendulás fürdősót ajánlottam fel a gyerekeknek árusításra. Nagylányom is részt vett a Mihály napi vásáron, és barátnőivel az óvoda javára árulták saját készítésű karkötőiket, és persze a fürdősót is.

mihály napi vásár hagyománya

(Gyergyai Krisztina)

 

Természet- Harkályok

A harkályoknak 9 faja él hazánkban. Az erdei ökoszisztémában szó szerint kulcs szerepet töltenek be, ugyanis “kulcsfajoknak” nevezik őket, különös tekintettel a fekete harkályra, amely Európa legnagyobb harkályfaja. Élete folyamán több odút is készít, amelyek sok más fajnak adnak búvóhelyet, és lehetőséget a szaporodásra, utódnevelésre. Gondoljunk csak pl. a macskabagolyra a különböző erdei denevérekre és sok más egyéb odúlakó madárra. A harkályok egyedszámának csökkenésének következtében az említett “albérlők” egyedszáma is csökken, ami erdeink egészségi állapotára is hatással van.

harkályok

(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Adorján Péter)

Természet- Bibircses kecskerágó

Bibircses kecskerágó toktermése.

 

bibircses kecskerágó

(bejegyezte: Gyergyai Krisztina, írta: Adorján Péter)

MŰVELTSÉG

Üdvözlök Mindenkit!

A MŰVELTSÉG.hu blogot átköltöztettük a Cafeblog rendszerbe. Remélem sok hasznos és érdekes olvasnivalót találtok majd itt.

Gyergyai Krisztina, főszerkesztő

Erdei sikló

Erdei sikló a Keszthelyi-hegység legnagyobbra megnövő kígyója. Hossza elérheti a 150 cm-t is. Rágcsálókkal (pockokkal, egerekkel) táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem , ebből következik, hogy jól mászik fára . Nem mérges kígyó, de ha sarokba szorítják védekezik. Harapása nem veszélyes , de hámsérülést okozhat. Hazánkban, mint minden hüllő ez a szép kígyó is védett!!!
(Adorján Péter)

Gomba

Sátántinóru a neve félelmetesebb, mint a mérge! Jól megfőzve, megsütve megszelídül. Jó étvágyat a bátrabbaknak! :0)
(Adorján Péter)

Gombák

GOMBÁK , melyek nem növények, de nem is állatok, hanem GOMBÁK. A tudomány mai állása szerint csaknem 100.000 fajuk ismert, de a szakértők több mint 1,5 millióval számolnak. Vannak korhadék lakók(szaprofitonok) vannak együtt élők (szimbióták) és vannak élősködők (paraziták). Egyesek fenséges étkek, mások halálos mérgek. A légyölő galóca a sámánok drogja volt, e gomba kivonatának segítségével estek transzba, megnyílt előttük a túlvilág kapuja, ha pedig túlzásba vitték fogyasztását akkor be is “léphettek” ezen a kapun ahonnét aztán már nem volt visszaút. Egy szó, mint száz a gombák világa csodálatos és még sok érdekességet rejteget számunkra. A föld legnagyobb élőlénye nem a kékbálna nem is egy mamutfenyő, hanem egy gomba, amely több mint 900 ha hálóz be, súlya csaknem 600 tonna és kora feltehetően több, mint 2000 év!
Adorján Péter

Faludy György életéről

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.
Bejegyezte: Juhász Pál, költő
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!